Szeretettel üdvözöljük kedves látogatóinkat a Hajdú- Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hajdúszoboszlói Tagintézmény és Nádudvari Telephely honlapján.

 

 szob bem

 

Intézményünk a Hajdúszoboszlón, Nádudvaron, Nagyhegyesen, Hajdúszováton, Ebesen élő és az említett települések köznevelési intézményeibe járó gyermekek, tanulók és családjaik, valamint a települések pedagógiai intézményeinek ellátására fenntartott, ingyenesen igénybe vehető szakszolgálati intézmény.

 

Fő tevékenységünk a különböző pszichés vagy képességbeli problémákkal küzdő gyerekek terápiás, fejlesztő megsegítése, családjaik, pedagógusaik támogatása. Ennek érdekében diagnosztikus munkát végzünk, szükség szerint szakvéleményt készítünk, és sokoldalúan orientált pszichoterápiás, gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai, logopédiai és gyógytestnevelő eljárásokkal állunk a hozzánk fordulók rendelkezésére.

 

Célunk, hogy minél magasabb szakmai színvonalon biztosítsuk a segítségünket kérő szülők és gyermekek, valamint pedagógusaik mentálhigiénés ellátását. Mivel sokrétű működésünkkel keresztezési pontot képezünk az oktatás, a szociális gondoskodás és az egészségügy között, fontosnak tartjuk, hogy az iskolákkal, óvodákkal éppúgy hatékony kapcsolatokat építsünk ki, mint a gyermekjóléti központtal, vagy a gyermek háziorvosi és védőnői hálózattal.

 

A beutalás módja: intézményünkbe a gyerekek spontán jelentkezés alapján, tehát elsősorban a család kérésére, továbbá az óvodák, iskolák javaslatára, valamint orvosi beutalóval kerülhetnek. Telefonon történő bejelentkezést is szívesen fogadunk.

A bejelentkezés előjegyzéses rendszerben működik.

 

Kérjük, forduljanak hozzánk változatlan bizalommal, hogy szakembereink támogatásával gyermekük pszichés és képességbeli gondjai, valamint a felmerülő életvezetési nehézségek rendezésében segítségre találhassanak intézményünkben!

 

Szolgáltatásaink:  

 

A Hajdú- Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hajdúszoboszlói Tagintézmény és Nádudvari Telephely munkatársai által nyújtott szolgáltatások a gyerekek, a szülők és a pedagógusok számára a mentálhigiénés ellátás, a terápia és a fejlesztés, valamint a tanácsadás különböző területein számtalan lehetőséget kínálnak.

A tagintézményünkben dolgozó szakemberek kilenc szakfeladat mentén végzik segítő munkájukat, ezekről bővebben az alábbiakban tájékozódhat.

A bejelentkezés az egyes szakfeladatok esetén más és más. Erről konkrétan egy-egy szakfeladat leírásánál olvashat.

 

 

Intézményünkben együttműködésben (team munkában) dolgozik gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő és konduktor. Mód van tehát arra, hogy a problémák tisztázása, a lehetséges diagnózis körvonalazása során megtaláljuk, hogy milyen szakember(ek), milyen formában nyújtson(anak) segítséget. Így tudják az eltérő képzettségű szakemberek egymás munkáját kölcsönösen támogatni, egymás szakmai kompetenciáját tiszteletben tartva.

 

Nevelési tanácsadás:

 

A nevelési tanácsadás komplex mentálhigiénés tevékenység, amelynek keretei között pszichológus és gyógypedagógus szakemberekeink diagnosztikus, konzultációs és terápiás munkájuk révén segítik a járásunkban élő gyermekek, fiatalok és családok harmonikus fejlődését és lelki egészségét.

 

Komplex tevékenység, amely jellegében egyaránt kapcsolódik az oktatási, az egészségügyi és a szociális ellátás területéhez, szükség esetén koordinálva a harmonikus együttműködést a három ágazat között. Pszichológus és gyógypedagógus munkatársaink teamben együttműködve végzik „a nevelési tanácsadást”. Maga a nevelési tanácsadás kifejezés tulajdonképpen egy gazdag, összetett tevékenységrendszert jelöl, amely magában foglalja a gyermekek, a serdülők, valamint szüleik és pedagógusaik pszichés, gyógypedagógiai, pedagógiai támogatását, a vizsgálatok, a terápia, a fejlesztés és a tanácsadás gazdag tárházát.

 

Bejelentkezés: A nevelési tanácsadás keretében nyújtott ellátásokra a bejelentkezés személyesen, telefonon vagy emailben is lehetséges.

 

A nevelési tanácsadás keretében végzett tevékenységek bemutatása:

 

Vizsgálatok:

- komplex gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálat a nevelési tanácsadás körében

- tanköteles korú gyermekek körében végzett csoportos szűrés

 

Fejlesztések:

- komplex képességfejlesztés

- komplex iskola előkészítő foglalkozás

- részképességek fejlesztése

- tanulási nehézségek prevenciós és reedukációs terápiás ellátása

- mozgásvizsgálat és mozgásterápiák (TSMT, DSZIT, Alapozó, Delacato, stb.)

- tanulás-módszertan

 

Pszichoterápia:

- egyéni terápiás formák

(gyermekpszichoterápia, szülő-gyerek terápia, mediáció, stb.)

- csoportos terápiák

szob bem2

 

Tanácsadás:

- tanácsadás szülőknek (vizsgálatokhoz kapcsolódó tanácsadás, szülőkonzultáció, stb.)

- krízisintervenció

- serdülőterápia, tinédzser-konzultáció

- szakmai konzultációs formák

(egyéni konzultáció, csoportos esetmegbeszélés pedagógusok számára, stb.)

 

 

Tanköteles korú gyermekek preventív szűrése

 

A szakszolgálat feladatai között központi helyet foglal el a fejlesztésre szoruló gyermekek felzárkóztatása, felkészítése az iskolára, vagy a következő osztályfokra. Ez a munkánk legkésőbb az óvodai nagycsoportban már megkezdődik az óvodai szűréssel.

A szűrésben minden tanköteles korú gyerek részt vesz. A szűrés, mint ahogy a fejlesztés, és a gyermekkel kapcsolatos bárminemű megfigyelés is a szülő írásos beleegyezése után történik meg. A vizsgálat során a tanuláshoz szükséges készségekre és képességekre, illetve azok fejlettségi szintjére vagyunk kíváncsiak, hiszen a gyermekek nem ugyanolyan ütemben fejlődnek. Ki ebben, ki abban ügyesebb, ezért van szükség a képességstruktúra feltérképezésére. Amikor rákérdezünk az észlelés különböző területeire, a mozgásfejlettség, a figyelem, az emlékezet, valamint a számolási készség és a beszédfejlettség szintjeire, akkor nemcsak arra vagyunk kíváncsiak, hogy miben kell a gyermeknek még fejlődnie, hanem legalább olyan fontos, hogy miben ügyesebb, fejlettebb, mik az erős oldalai. Ezekre támaszkodva tudjuk megtalálni a segítségadás leginkább sikeres formáit.

Az eredményt egyéni, személyes konzultáció során a szülővel megbeszéljük. A teljesebb kép érdekében szükséges a gyermek legkorábbi, ill. ezt követő életeseményeire fókuszáló beszélgetést is folytatnunk (anamnézis). A konzultáció alkalmával megajánljuk a gyermekek különböző megsegítéseinek lehetséges módjait is.

Minden egyes gyerekről külön-külön konzultálunk az óvónőkkel is, most már az eredmény tükrében.

A megszerzett információk segítségével tartott tanácsadások / konzultációk a szülők és a pedagógusok számára is segítséget nyújtanak, hogy megértsék a problémákat, legyőzzék esetleges előítéleteiket. Hozzásegít ahhoz, hogy funkció-specifikus folyamatdiagnosztika, vagyis a képességek részletes feltérképezése keretében elősegítsük az egyéni igényekhez igazodó fejlesztési tervek kidolgozását.

 

A szűrések májusban történnek, ezért a fejlesztést a következő tanévben már szeptembertől megkezdhetjük. A fejlesztés elsősorban a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók kialakítását, erősítését célozza. A hiányzó vagy rosszul rögzült készségek és képességek komplex és indirekt fejlesztése és korrigálása a gyermekek spontán és örömteli tevékenységeibe, a mozgásba és a játékba ágyazva történik. Megismerve a gyermek erősségeit, ezekre alapozva építkezhetünk. A fejlesztés hatékonyságának alapvető kritériuma, a normál fejlődés szakaszainak, sorrendiségének figyelembevétele, és e fázisok ismételt bejáratásával, az egyes funkciók megerősítése, vagy újratanulása. Ez utóbbinak különös jelentősége van, mivel a tanulási zavarok hátterében az egyenlőtlen fejlődés mellett leggyakrabban előforduló oki tényező az intermodális (több érzékszerv összekapcsolódásán alapuló) folyamatok zavara.

 

 

Fejlesztések, gyógypedagógiai terápiák

 

szob-bem3

 

Intézményünk nagy hangsúlyt helyez a prevenciós munkára, a beszédproblémák, a tanulási nehézség veszélyeztetettség korai felismerésére és megelőzésére. A pedagógusok és a szülők kérésére a súlyosabb fejlődésbeli elmaradást mutató, speciális foglalkoztatást igénylő gyermekeket saját intézményükben, illetve szakszolgálatunkban látjuk el egyéni vagy kiscsoportos keretek között.

Komplex képességfejlesztés

Az olvasás, írás, számolás elsajátításához, szükséges részképességeket fejlesztjük azoknál a gyermekeknél, akiknél valamilyen veszélyt jelző tünet, vagy elakadás látható. Figyelmeztető tünet lehet az alábbi területeken mutatkozó elmaradás:

 

- Vizuális észlelés és emlékezet

- Auditív észlelés és emlékezet

- Térben, síkban való tájékozódás

- Saját testén való tájékozódás

- Figyelem-koncentráció

- Nagy és finommozgásban elmaradás

 

Diszlexia, diszkalkulia prevenció

Azon óvodás korú gyermekek számára, akiknél - szűrővizsgálataink alapján – az olvasás-írási zavar veszélyeztetettsége feltételezhető, fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk a későbbi nehézségek megelőzése céljából. E terápiák során kiemelt figyelmet fordítunk a beszéd, hallási észlelés, téri és síkbeli tájékozódás és a ritmuskészség fejlesztésére.

 

Grafomotoros fejlesztés

Nagycsoportos óvodások / kisiskolások számára szervezünk csoportos foglalkozásokat, amely során a kézügyességet, szem-kéz koordinációt fejlesztjük. Célja az írásmozgások megalapozása. Olyan gyerekeket várunk, akik nem szívesen rajzolnak, kerülik a ceruza, olló, és egyéb eszközök használatát.

  

Mozgásterápiák, fejlesztések

szob bem4

Az eltérő, vagy megkésett mozgásfejlődés gyakran az idegrendszer éretlenségét jelzi, amely a későbbi tanulásnak komoly gátját jelentheti. Részletes állapotfelmérés után kezdjük el a gyermekek személyre szabott egyéni vagy kiscsoportos mozgásfejlesztését, amelyben a szenzomotoros funkciók érését elősegítő, mozgáskoordinációt megalapozó és fejlesztő gyakorlatokat preferáljuk.

Szakszolgálatunknál Alapozó terápiát, Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápiát (DSZIT), és Delacato terápiát biztosítunk a gyermekek számára.

  

Tanulási nehézségek kezelése (Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia reedukáció)

A diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tüneteket mutató vagy szakértői bizottság által diagnosztizált, tanulási nehézséggel küzdő iskolás tanulók terápiái a tünetek enyhítésére, megszüntetésére.

  

  

Pszichológiai terápiák

 

Mi a teendő, amikor sűrűsödnek a gondok - kínlódik a gyerek, szenved a környezet? Sem a szülőknek, családtagoknak, sem a hivatásuknál fogva a gyermekkel foglalkozó szakembereknek (pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak) nem könnyű megítélni, hogy jogos-e az aggodalom, jó irányba halad-e a gyerek fejlődése, van-e tényleg baj a gyermekkel.

 

A gyermek fejlődését születése pillanatától felnőtté válásáig – sőt azon túl is – az egészséges élettel együtt járó konfliktusok, krízisek kísérik. A szűkebb-tágabb környezet: a család, a barátok, társak, az oktatási intézmények, a mindennapokat meghatározó szociális közeg, a maga követelményeivel, elvárásaival, változásaival, esetenként válságaival hat a gyermekre, próbára teszi annak pszichés teherbíró-képességét, alkalmazkodó készségét.

Vajon csak egy kis türelemre, megértésre, a környezet toleranciájára, a körülmények megváltoztatására, vagy éppen szakember/pszichológus segítségére van szükség?

 

Már ennek a kérdésnek a tisztázásához is érdemes intézményünk szakembereitől segítséget kérni. Az első tájékozódó beszélgetés után tudunk a hozzánk fordulókkal megállapodni a további teendőnkben. Érkezhet a segítségkérés szülőktől, nagyszülőktől, kamaszoktól, illetve pedagógus-, szociálismunkás-, vagy egészségügyben dolgozó kollégától.

 

Az optimális ellátás érdekében mérlegelnünk kell, hogy csak a gyerek járjon, a szülő és a gyerek együtt jöjjön, csak a szülő/szülők jöjjenek, vagy az egész családra szükség van a problémák kezeléséhez. Döntés kérdése az is, hogy egyéni, csoport, vagy családterápia alkalmazása indokolt.

 

Munkánk talán legbonyolultabb és legfontosabb része, hogy az érintettek motiváltak legyenek a változásra, akkor is, ha valamilyen külső, intézményi nyomásra jelentkeztek intézményünkbe.

 

A leggyakrabban tapasztalható nehézségek

 

Viselkedés-problémák

A felnőtt világ számára nehezen tolerálható magatartási formák megjelenése, uralkodóvá válása. Például: indokolatlanul erős félelmek, nyugtalanság, szorongás. Agresszivitás, vagy túlzott visszahúzódás, kapcsolatképtelenség. Az adott szűkebb-tágabb közösség szabályaihoz való alkalmazkodás zavara, deviánsnak ítélt, akár szélsőséges cselekedetek.

 

A normál funkciók zavarai (beszéd, evés, alvás, szobatisztaság)

Gyermekkorban előfordul, hogy a már kialakult készségek labilisabbá válnak. Megterhelés hatására (például: testvér születése, költözés, óvodába- vagy iskolába kerülés, kudarcok, szülők házassági válsága, haláleset a családban) a frissen tanult készségek egyensúlya könnyen megroppanhat, olykor tartóssá is válhat a zavar.

 

 

 

Teljesítmény-problémák

Az óvodai, iskolai kudarcok, sikertelenségek, a kibontakozást, önértékelést akadályozó tanulási nehézségek lelki eredetű tüneteket, viselkedészavarokat, beilleszkedési problémákat okozhatnak.

 

Testi panaszok

Gyermekkorban gyakran előfordul, hogy szervi tünetek mögött lelki problémák húzódnak meg. Különböző fájdalmak, hasi panaszok, túlságosan gyakori megbetegedések esetén felmerülhet – amennyiben a szervi eredet kizárható – hogy a gyermek „testbeszéddel” igyekszik környezete figyelmét felkelteni.

 

A segítségnyújtásnak igen sok formája van: egyszeri konzultáció, tanácsadás, egyéni vagy csoportos gyermekterápia, családterápia, baba-mama terápia stb. Az, hogy milyen keretek között zajlik majd a segítségnyújtás, milyen szakember vezetésével, az az első beszélgetés után körvonalazódik. Az alábbiakban a legfontosabb ellátási formákról közlünk rövid ismertetést.

 

 

Egyéni terápiás formák

 

Gyermekpszichoterápia

Az első beszélgetések során születik meg a szakember és a szülők közös döntése az egyéni gyermekterápia választásáról, elsősorban a probléma jellege mentén (például ha egy kisgyerek nagyon szenved egy tünettől), de sok más tényezőt is mérlegelve. A gyermek esetében ez azt jelenti, hogy a terápiás órákon hétről hétre ő vesz részt, de szülei, családja, a környezetében történő változások is aktív részei, részesei a folyamatnak. A gyerek számára a foglalkozás elsősorban játéktevékenység, hiszen a terapeuta rajzol, bábozik, épít, társasjátékozik, gyurmázik vele, de ezen a szimbolikus szinten ugyanakkor lényeges változásokra, fordulatokra nyílik lehetőség. A szakember a gyermek problematikájának, aktuális helyzetének és pszichés állapotának megfelelően kíséri és alakítja a tevékenységeket, segítve az új megoldások kibontakozását. Mindez egy hosszabb, a gyerek és segítője közötti szoros érzelmi kapcsolatban valósul meg.

 

Szülő-gyermek terápia

Szakszolgálatunknál minden terápiás forma esetében fontos szerepet kap a szakember konzultációja a szülőkkel. A gyerekek életkora és a problémák jellege olykor indokolttá teszi, hogy a gyerekek és a szüleik együtt vegyenek részt az órákon. Kisebb gyerekeknél a gyermek és édesanyja egységében merülnek fel a gondozás, nevelés, támogatás kérdései. Kiskamasz korban például a kommunikáció megsegítésére alkalmas ez a forma. Az együttes jelenlét a különböző igények megismerését, elfogadását, az együttérzés és a bizalom megerősítését hozza.

 

Mediáció

„A mediáció lényege abban áll, hogy képes a feleket egymás felé fordítani úgy, hogy nem kényszerít rájuk szabályokat, hanem segít megteremteni kapcsolatuk újszerű és közös felfogását, melynek révén megváltozik a két fél egy máshoz való viszonyulása.” (Riskin, 1994)

 A mediáció egyike a konfliktuskezelési módszereknek. Egy pártatlan közvetítő, mediátor által irányított sajátos és egyedi kommunikáció, konfliktusban álló személyek között. A mediátor az eredményt nem tudja garantálni, kizárólag a folyamatért és a lebonyolításért felelős. Fő feladata, hogy elősegítse a felek számára kölcsönösen elfogadható és működtethető megoldások megtalálását és kidolgozását. A mediációban ezáltal mindkét fél nyerni fog. A mediátor a folyamat teljes egésze alatt pártatlan, független, nem tesz javaslatot és nem dönt a felek helyett, a döntés joga a feleknél marad.

 Akkor ajánljuk a mediációt, ha egy vitás helyzet elakad, miközben mindkét fél szeretne már megoldást és szabadulna a kínzó helyzettől. A Pedagógiai Szakszolgálat mediációban jártas kollégái előzetes interjút követően döntik el, hogy egy bizonyos, konfliktusokkal terhelt esetben, vagy helyzetben a mediáció hasznos, illetve működőképes megoldás lehet-e.

A mediáció önkéntes alapon működik, aktív részvételt kíván. A folyamat során a felek tisztázzák a megoldandó kérdéseket, majd megvitatják a lehetséges megoldásokat, egymás szempontjait figyelembe véve. A mediátor segít abban, hogy a közös érdekek mentén megegyezés jöhessen létre, amit végül írásba is foglalnak.

 

Csoportos terápiák

 

Intézményünkben a különböző terápiás formák között számtalan csoportterápia is elérhető. Meghatározott céljuk szerint lehetnek képességfejlesztő, pszichoterápiás csoportok, illetve olyanok is, amelyek ezek ötvözetei.

 

A csoportterápiák különböznek az egyéni, pár- vagy családterápiától. A csoportban a tagok egyénként is terápiás támogatást kapnak, miközben egy közös, biztonságot nyújtó térben egymásra is kölcsönösen hatással vannak. Ebből fakadóan különösen hatékony a csoportterápia.

A csoportos terápiás forma választása a személyes igény mellett elsősorban munkatársaink javaslatai alapján merül fel, a családdal való korábbi konzultáció során vagy az írásos szakvéleményben.

 

 

Tanácsadás

 

szob bem5

 

A tanácsadás vagy konzultáció a mindennapi életvezetésben, döntési helyzetekben, aktuálisan jelentkező, átmenetileg kilátástalannak tűnő nehézségekben tud támogatást, segítséget jelenteni a hozzánk forduló klienseknek. Tanácsadást igényelhet a szülő, a serdülő vagy az a segítő foglalkozású (pedagógus, szociális vagy egészségügyi területen dolgozó) szakember, aki a gyermekkel kapcsolatban áll.

Leginkább abban különbözik a pszichoterápiától, hogy ott nagyobb hangsúlyt kap a múlt, a problémák, és az összefüggések mélyebb megértése.

Fontos kiemelnünk, hogy bár tanácsadásnak hívjuk, konkrét útmutatást mégsem adunk. Hiszünk abban, hogy a legjobban működő megoldást maga az elakadt személy képes megtalálni, mi az odáig vezető úton tudjuk a hozzánk fordulót kísérni. A tapasztalat egyértelműen megmutatta, hogy az érzelmileg zavaros élethelyzetek letisztázása megteremti a megoldást, és szükségtelenné teszi a konkrét tanácsokat. Ebben a folyamatban a szakembernek orientáló, tisztázó, támogató szerepe lehet csupán.

 

A tanácsadás lehetősége az alábbi nehézségek jelentkezése esetén indokolt:

 

  • életvezetési nehézségek
  • teljesítményproblémák
  • iskolai, beilleszkedési kudarcok
  • szülő-gyerek kapcsolat nehézségei
  • érzelmi nehézségek
  • serdülőkori nehézségek

 

Tanácsadás szülőknek

 

Vizsgálatokhoz kapcsolódó tanácsadás

A gyermekkel kapcsolatban felmerülő kérdések vizsgálati fázisát diagnosztikus szakasznak hívjuk. A kérdéstől függően (viselkedési, önszabályozási nehézségek, fejlődési eltérések, tanulási problémák…) különböző szakemberek (pszichológusok, gyógypedagógusok, logopédusok, gyógytestnevelők, konduktorok…) kapcsolódhatnak be a vizsgálati folyamatba. A megfelelő vizsgálati eszközök kiválasztása az adott szakember feladata. Az eredményről a szülők általában egy személyes találkozón kapnak tájékoztatást, ahol a felmerülő kérdések is megvitatásra kerülnek. A vizsgálatok feltárhatnak olyan témákat, rávilágíthatnak olyan nehézségekre, amelyek megbeszélése túlnő a visszajelzés keretein, nagyobb teret, több időt igényel. Amennyiben igény keletkezik, vagy javaslat születik a vizsgálat során tapasztaltak bővebb megbeszélésére, továbbgondolására, a diagnosztikus szakaszt egy tanácsadási folyamat követheti.

 

A tanácsadás fókuszában az adott problematika áll, a munka kevésbé irányul a mélyebb feltárásra, inkább a szükségletek beazonosítása mentén a lehetséges változtatásokat helyezi előtérbe. A tanácsadási folyamat hossza változó, befolyásolja a problematika mélysége és a résztvevők igénye.

 

A szakember által megajánlott tanácsadást a szülők saját szükségleteik, belátásuk szerint vehetik igénybe. A tanácsadás lehetőséget biztosít az adott kérdés szélesebb áttekintésére, a vizsgálati eredmények alaposabb körüljárására. A tanácsadás során - a folyamat nevével ellentétben - a szakember nem tanácsokat mond, amit a szülők meghallgatnak, hanem az eredményes munka a szülők aktív részvételét kívánja meg, s a szakember inkább követője, támogatója a szülőknek. A tanácsadás folyamatában lehetőség nyílik az aktuális nehézséget a szakember által kínált „tükörben” meglátni, ami segítheti a történések jobb megértését, a jelenlévő folyamatok, érzelmek beazonosítását, a szerepek tisztázását. A munka fokozhatja a szülők viselkedésének tudatosabbá tételét, segítheti a hatékonyabb nevelést, javíthat a szülő-gyermek illetve a szülők közti kommunikáción, s végső soron a kapcsolatokon is.

 

Szülőkonzultáció

A tanácsadás egy sajátos formája a szülőkonzultáció, melyen csak a szülő illetve szülők vesznek részt. A segítségnyújtásnak ezt a módját leginkább nevelési problémákkal küzdő szülőknek ajánljuk fel. A tanácsadási folyamatnak a célja, hogy a szülők maguk tudjanak segíteni gyermekük nehézségeinek megoldásában. A konzultációk során az adott problémát a szakemberrel közösen elemzik és keresik a kialakulásának illetve fennmaradásának lehetséges tényezőit, majd ennek mentén együtt gondolkodnak a megoldási lehetőségeken.

 

Alábbi problémák esetében (is) érdemes felkeresni intézményünk szakembereit:

  • ha gondot okoz a megfelelő iskola kiválasztása
  • ha a gyermek teljesítménye és motivációja a kiemelkedő képességek mellett is hullámzó, tartósan alul- vagy túlteljesít
  • teljesítményszorongás, teljesítménykényszer tapasztalható
  • viselkedése vagy hangulata jelentősen megváltozik, esetleg szélsőségessé válik
  • bármely – nemcsak tanulási – területen kiemelkedő képességű gyermek testi-, lelki-, érzelmi egészségi állapota labilissá válik
  • intézményválasztása, pályaválasztása esedékes
  • tehetsége mellett nehezen tud beilleszkedni a kortárs közösségbe valamint tanulási, magatartási nehézségei vannak (felmerül a sajátos nevelési igény szüksége)
  • ha szakkört, külön foglalkozást szeretnének gyermeküknek, de bizonytalanok, hogy milyet és mennyit
  • ha konzultálni szeretnének a tehetségazonosítás kérdéskörében

 

Krízisintervenció

A krízis görög eredetű szó, döntést, fordulópontot jelent. Krízisállapot olyankor alakul ki, amikor:

  • a személy kénytelen lélektani egyensúlyát veszélyeztető (sokszor váratlan) körülményekkel szembenézni,
  • ezek fenyegető közelsége mindennél fontosabbá válik számára, nem tud másra koncentrálni,
  • a helyzetet az addig szokásos problémamegoldó módszerekkel sem elkerülni, sem megoldani nem tudja.

 

A krízisállapot leggyakoribb kiváltó oka családi esemény, ami lehet családtag halála, válás, munkahely elvesztése. Vannak fejlődési (pl. serdülőkor, menopauza), illetve esetleges krízisek. Előzőek kiszámíthatóan, utóbbiak hirtelen és sokszor váratlanul jelentkeznek, ezért erőteljesen próbára teszik a személy megküzdési stratégiáit.

A krízis tehát egy feszült, érzelmileg fájdalmas, terhelt állapot, ezért krízis esetén a páciensekkel az első időszakban hetente többször is találkozunk, majd a találkozások gyakorisága hétről hétre egyre csökken, míg a páciens visszanyeri lelki egyensúlyát. A krízis nem betegség, de okozhat lelki megbetegedést, ha nem szentelünk neki elég figyelmet.

 

Serdülőterápia, tinédzserkonzultáció

A serdülőkor életünk legkaotikusabb időszaka, a múlt és a jövő sajátos találkozása. Összegződik, átdolgozódik a múlt és megrajzolódik a jövő, ennél fogva jelentősége letagadhatatlan.

3 fő életfeladat megoldása hárul a serdülőre:

1. a saját test elfogadása, birtokba vétele,

2. érzelmi leválás a szülőkről,

3. a személyiséghez illeszkedő foglalkozás megtalálása.

 

A serdülőkori nehézségek komoly következményekkel járhatnak, bár sokszor szinte észrevétlenül zajlanak, vagy a környezet abbéli hite kíséri, hogy: „majd csak kinő a gyerek belőle.” A tapasztalat arra utal, hogy ez nem így van. A bajban lévő fiatalokkal folytatott munka megmutatta, hogy ezekben az esetekben a pszichológiai segítség elengedhetetlen. A csak üljünk és várjunk hozzáállással az utolsó esélyt is elszalaszthatjuk!

A problémás serdülő sokszor bűntudatot és félelmet kelt a szülőkben, ami útjában állhat a felismerésnek és a megfelelő segítségkérésnek.

Sokszor elegendőnek bizonyul néhány alkalom az elakadások rendezésére, de előfordulhat az is, hogy egy hosszabb terápia bemelegítő elemeként funkcionáljon.

 

Szakmai konzultációs formák

 

Egyéni konzultáció, csoportos esetmegbeszélés pedagógusok számára

Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást a társszakmák képviselőivel annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudjunk segíteni a családoknak, gyerekeknek. Ebben a folyamatban kulcsszerepük van a pedagógusoknak, akik nap mint nap látják a gyerekeket, tartják a kapcsolatot a szülőkkel.

 

Az egyéni pedagógus konzultáció lehetséges területei:

- A szakértői vizsgálatok eredményeként szakértői vélemény születik, melyben a szakembereink leírják, hogy milyen nehézségekkel küzd a vizsgált gyermek, és milyen fejlesztésre, megsegítésre van szüksége. A szakvéleményben megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatban minden esetben egyéni konzultációt ajánlunk meg a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak, mely során lehetőség nyílik ezeket a javaslatokat pontosítani, közösen átgondolni, konkrét célokat megfogalmazni a gyermek optimális fejlődése érdekében. Telefonos bejelentkezés alapján időpontot biztosítunk egyéni konzultációra.

- A titoktartás szakmai, etikai elveinek betartása mellett a Szakszolgálatnál nevelési tanácsadás keretein belül ellátást kapó gyermekkel kapcsolatos konzultációra kerülhet sor szükség esetén.

 

 

 

Járási szakértői bizottsági tevékenység

 

A járási szakértői bizottsági tevékenység a pedagógiai szakszolgálatok egyik önálló szakfeladata, amelynek keretében történik a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézség (BTM) vizsgálata, annak megállapítása, illetve kizárása, valamint az iskolakészültség állapotfelmérő vizsgáló eljárás.

 

A szakértői vizsgálat indulhat a szülő/gondviselő vagy a köznevelési intézmény kérésére, de minden esetben csak a szülő/gondviselő egyetértésével. A pedagógiai szakszolgálat járási szakértői bizottsági tevékenységének megindítását szolgáló - előzetes információkat tartalmazó - kérelem elkészítésében a szülő kérésére az óvoda, vagy iskola köteles közreműködni.

 

 

 

 

 

Mikor előnyös szakértői vizsgálatot kezdeményezni?

- Abban az esetben, ha a szülő gyermeke számára iskolai fejlesztést, differenciált oktatást, értékelést vél szükségesnek, előnyösebb lehet a szakértői vizsgálat kezdeményezése. A szakértői vizsgálatok menetét, megállapításait és javaslatait rendelet szabályozza.

- A szakértői vizsgálatot bármely fél (szülő/ nagykorú tanuló vagy az intézmény) kezdeményezheti, a másik fél ez esetben együttműködésre kötelezhető.

 

A szakértői vizsgálat törvényileg szigorúan szabályozott, erről részletesen az alábbi jogszabályok rendelkeznek:

 

- 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről

-15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek működéséről

 

A szakértői vizsgálat szakmai menete:

A szakértői vizsgálathoz mindenképpen szükséges beutaló, amit az intézmény és a szülő közösen tölt ki.

A formanyomtatvány neve: „Szakértői vizsgálat iránti kérelem” (15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 1. számú melléklet). Emellett szükséges mellékelni az „Orvosi adatlapot” (15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 4. számú melléklet) is, melyet a gyermekorvos, vagy a védőnő tölt ki.

Ebben különböző kérdések szerepelnek a gyermek intézményben illetve otthoni viselkedésére, tanulási, beilleszkedési problémáira, társakkal, felnőttekkel való kapcsolatára, tanulási motivációjára, esetleges korábbi ellátására, fejlesztésének típusára, időtartamára vonatkozóan. Azt kérjük és várjuk, hogy a pedagógusok és a szülők a gyerekkel kapcsolatos tapasztalataikat, a nehézséget jelentő, szokatlan tüneteket, a tanulási és/vagy viselkedéses problémákat írják meg nekünk, ezzel támasszák alá a vizsgálat szükségességét

(Pl.: „A gyermek figyelmét nem képes rövid ideig sem a feladatra összpontosítani, hamar elfárad, folyamatos figyelemmel kísérésre, segítségre szorul”. „E. igen érzékeny, kizárólag a felnőttek kapcsolatát keresi. Társaival nem játszik, félrevonul, csak ül a padon”. K-nak különösen a matematika területén vannak elakadásai: egyszerű műveletekben is gyakran téveszt, igen lassú, a szöveges feladatokat többszöri ismétlés után sem érti meg.” „Otthon az egész estét végigtanuljuk, másnapra mégis mindent elfelejt.”).

 

A szülőkkel való első beszélgetést követően a gyermeket egy pszichológus és egy gyógypedagógus vizsgálja. A vizsgálat kétszemélyes helyzetben zajlik, de a szülő – saját kérésére – megfigyelőként részt vehet a vizsgálaton. A vizsgálat légköre oldott, a szorongó gyermekeket is legtöbbször megnyugtatja az őszinte, barátságos légkör, a feladatok, elvárások hozzájuk igazodó közvetítése. A vizsgálatot követően a vizsgálatvezetők megbeszélik a szülővel a vizsgálat tapasztalatait, eredményeit és következményeit: a fejlesztési, ellátási javaslatokat, pszichés támogatás szükségességét, az iskolai különleges gondozás egyes elemeit.

 

A szülő, ha nem ért egyet a szakértői vélemény tartalmával, fellebbezéssel élhet.

 

Fontos kiemelnünk, hogy a vizsgálat végkifejletére vonatkozó konkrét szülői vagy pedagógusi kéréseket (pl. tantárgyi értékelés alóli felmentés megadása) nem áll módunkban teljesíteni. Ilyen esetben is az általános és részképességekre, az iskolai teljesítményre kiterjedő részletes, alapos vizsgálatot végzünk, amit a legritkább, szakmailag csak igen indokolt esetben követ felmentési javaslat. Sokkal inkább igyekszünk az iskolának, a pedagógusnak megfelelő támogatást, szakmai segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanulót a különleges gondozás keretében egyéni bánásmóddal egy legalább minimálisan értékelhető szintre eljuttassák, mint hogy a gyermek az érintett tantárgy tartalmi körében teljesen tájékozatlan legyen.

 

Az Iskolakészültség állapotfelmérő vizsgáló eljárás hasonló eljárásmódot követ az előzőekben leírtakhoz. A vizsgálat célja, hogy azokban az esetekben, amikor az óvoda vagy a szülő bizonytalan abban, hogy a tanköteles kort elért gyermek meg tudja-e majd állni a helyét az iskolában, akkor a szülők, óvónők véleményének meghallgatása, majd a gyermek egyéni és csoportos vizsgálati helyzetben történő megfigyelése és vizsgálata alapján szakmai javaslatot teszünk a beiskolázásra vonatkozóan.

 

 

Logopédia ellátás

 

szob bem6

            

 

A logopédiai munka tevékenységi köre

A logopédiai tevékenység keretei között logopédus szakemberekeink diagnosztikus, konzultációs és terápiás munkájuk révén segítik a járásunkban élő gyermekek és tanulók beszéd és nyelvi fejlettségét.

 

Bejelentkezés: Az ellátást az oktatási, nevelési intézményekben három, öt, és iskoláskorú gyermekek körében végzett szűrés alapján szakembereink javasolják a gyermekek, tanulók számára. Az eredményt egyéni, személyes konzultáció során a szülővel megbeszéljük. A teljesebb kép érdekében szükséges a gyermek legkorábbi, ill. ezt követő életeseményeire fókuszáló beszélgetést is folytatnunk (anamnézis). A konzultáció alkalmával megajánljuk a gyermekek különböző megsegítéseinek lehetséges módjait is. A terápia szükségességét mindig a gyermeket/tanulót vizsgáló logopédus dönti el, komplex szakmai tudása és szempontrendszere alapján.

Minden egyes gyerekről külön-külön konzultálunk az óvónőkkel is, most már az eredmény tükrében. A javaslatról írásos szakvélemény készül.

 

szob bem7

 

A logopédusok feladatai:

  • Az ellátási körzetükbe tartozó gyerekek/tanulók beszéd és nyelvi fejlettségének szűrése, mely kiterjed a részképességek területére is.
  • A logopédiai szűréshez, továbbá a logopédiai terápiához is szükséges a szülői beleegyezés.
  • A logopédiai ellátást igénylő gyermekek/tanulók részletes logopédiai vizsgálata.
  • Szükség esetén a súlyosabb esetekben gyermek/tanuló további vizsgálatának megszervezése. A beszédhiba jellege, súlyossága, esetleg halmozottsága határozza meg, hogy milyen kiegészítő vizsgálatra, esetleg vizsgálatokra van szükség (ideggyógyászati, fül-orr- gégészeti, foniátriai, pszichológiai).
  • A kapott és a saját vizsgálati eredmények alapján megtervezi a logopédus a gyermek/tanuló fejlesztését, a beszédjavítás módszerét, gyakoriságát.
  • A gyermekek/tanulók rendszeres fejlesztése.
  • A gyermek egész személyiségének fejlesztése.
  • A fejlesztő eljárás dokumentálása.
  • Az eltervezett módszer, foglalkozás hatékonyságának időszakonként ellenőrzése.
  • Kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek pedagógusaival, a gyermekkel foglalkozó más szakemberekkel.

 

Megkésett beszédfejlődésű gyerekek terápiája

 

szob bem8

 

Logopédusaink a három éves korban még nem beszélő gyerekek számára, megfelelő diagnosztikus eljárást követően, beszédindító terápiát biztosítanak. A terápia szükségességét mindig a gyermeket/tanulót vizsgáló logopédus dönti el, komplex szakmai tudása és szempontrendszere alapján.

 

A szülő/gondviselő szerepe a logopédiai ellátásban

Fontosnak tartjuk, hogy a logopédus a szülőkkel/gondviselőkkel kapcsolatot teremtsen, mert a logopédiai beavatkozás eredményességét a támogató szülői magatartás erősítheti, az érdektelen vagy elutasító szülői viselkedés pedig gyengíti.

Az első találkozáson megbeszéljük a szülő számára is érthető módon a logopédiai foglalkozás szükségességének okát. A foglalkozásokon való részvétel feltételeit. Arról is tájékoztatást adunk, hogy milyen tartalmúak lesznek a foglalkozások, a kezelés nyomán milyen mértékű és ütemű javulás várható, ehhez mennyi időre, foglalkozási gyakoriságra van szükség. Az otthoni gyakorlást az üzenő-gyakorlófüzet rendszeresítése segíti.

 

Gyógytestnevelés

A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.

A gyógytestnevelői ellátást a gyerekek, tanulók számára a járás köznevelési intézményeiben biztosítjuk, igény szerint.

 

Kinek van szüksége gyógytestnevelésre, és hogyan szerveződik az ellátás?

A segítségre szoruló/jogosult tanulók névjegyzékét évi rendszeres szűrés alapján az iskolaorvos készíti el – az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig, majd a névsort továbbítja a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának. A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés szervezése, és a gyógytestnevelési órák beosztása az orvos által meghatározott kategóriák szerint történik.

 

Gyógytestnevelési kategóriák

  • I. kategória: könnyített testnevelési órán vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kisméretű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, s emiatt a testnevelési órák egyes gyakorlatai nem végezheti. A könnyített testnevelés általában a normál testnevelési órán kerül megszervezésre, az adott iskolában tanító testnevelő tanár vezetésével.
  • II. kategória: gyógytestnevelési órán vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembevevő foglalkozásokat javasol a szakorvos.


- II/A kategória: Az orvosi javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg.
- II/B kategória: Csak a gyógytestnevelési órán vehet részt, az egészségügyi diagnózisnak megfelelő foglalkozásokon. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg.

 

  • III. kategória: Fel kell menteni a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét sem.

 

A gyógytestnevelés részterületei

A betegségek típusuk szerint két csoportra oszlanak:

1. mozgásszervi elváltozásokra

2. belgyógyászat körébe tartozó betegségekre.

 

1. Mozgásszervi elváltozások:

  • helytelen testtartások (lapos hát, domború hát, nyerges hát, fokozott kypholordotikus hát)
  • gerincdeformitások (scoliozis, kifozis, lordozis és ezek kombinációi)
  • Scheuermann-féle csigolyabetegség
  • Mellkasi elváltozások (tölcsérmell, tyúkmell)
  • Deréktáji elváltozások: ágyéki, keresztcsonti panaszok, csigolyák közötti porckorongbetegség (discopatia)
  • Felső végtag elváltozásai (Sprengel – féle deformitás)
  • Habituális vállficam
  • Alsó végtag elváltozásai: veleszületett csípőficam, Schlatter-Osgood-féle betegség, dongaláb (pes varus congenitus), X láb (genu valgum), O láb (genu varum) Kardvádli (genu recurvatum), lábboltozat süllyedés

 

2. Belgyógyászati betegségek:

  • szerzett billentyűhibák (szűkület, billentyűelégtelenség)
  • veleszületett szívbetegségek
  • légzéshibák, légzés elégtelenség
  • ifjúkori hipertónia
  • obesitas
  • asthma bronchiale
  • csökkentlátás
  • ideges eredetű szervi zavarok (vegetatív disztónia)

 

A gyermek/tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskola által nyújtott ingyenes szolgáltatást, használja az eszközöket és a helységet; személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák; fizikai képességeinek, egészségi állapotának, adottságainak megfelelő oktatásban és nevelésben részesüljön; az őt érintő egészségügyi kérdésekről az órákon vagy azon kívül is tájékoztatást kapjon.

 

A gyermek/tanuló kötelessége, hogy a foglalkozásokon részt vegyen; megtartsa a foglalkozáshoz tartozó helységek, területek és eszközök használati rendjét; megismerje és betartsa a saját és társai testi épségének megóvására vonatkozó előírásokat; ha baleset érte, haladéktalanul jelezze tanárának; tiszteletben tartsa a társai és a vele foglalkozó felnőttek emberi méltóságát és jogait.

 

Korai fejlesztés, koragyermekkori intervenció

 

Pedagógiai szakszolgálatunkban már jó néhány éve foglalkozunk a korai életévek prevenciós és intervenciós lehetőségeivel, jelenleg pedig jogszabály adta kötelességünk a korai fejlesztés.

 

„A korai fejlesztés feladata a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció: az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása. A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.” (15 /2013. (II. 26.) EMMI rendeletben, mely a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szól.)

 

Szándékunk szerint a legszélesebb értelmében kívánjuk használni a koragyermekkori intervenció fogalmát, így több ágazatot is érintve a köznevelési, az egészségügyi, a szociális terület járási képviselőivel is kapcsolatot tartunk munkánkban, és igyekszünk az érintett családokat az aktuális nehézségeikhez leginkább illeszkedő ellátás felé irányítani.

Prevenciós szemléletünk miatt minden kisgyermekes családra kiterjednek szolgáltatásaink, akik erre igényt tartanak bármely, korai életszakaszban megjelenő probléma vagy bizonytalanság miatt. Ezen belül a fejlődési rizikóval született, sérült, eltérő vagy megkésett fejlődésű, fogyatékos gyermekek, és a pszichés fejlődésükben veszélyeztetett gyermekek, illetve családjaik speciális ellátási szükségleteinek kielégítésére szakembereink rendelkezésre állnak. Így gyógypedagógusok, pszichológusok, logopédusok és konduktor szakembereink team munkában segítik a kisgyermekek fejlődését.

 

Módszertanunk is többfókuszú. A mozgás és a beszédfejlesztés, a megnyugvás-, evés- és alvásnehézségek rendezése érdekében a már meglévő terápiás eszköztárunkat folyamatosan fejlesztjük. A komplex gyógypedagógiai fejlesztés mellett pszichológiai ellátást, nevelési tanácsadást és szülő-gyermek konzultációt is nyújtunk.

 

 

Konduktív pedagógiai ellátás

 

A konduktív pedagógiai ellátás célja a gyermek komplex, minden területre ható fejlesztése az agyi plaszticitás kihasználásával. Mozgásos alapokon, sajátos elvek mentén (célok tudatosításával, elemekre bontásával, mozgás és beszéd összehangolásával), ugyanakkor a gyermek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva, játékos formában, mondókákkal, dalokkal színesítve segíti az idegrendszer érését, fejlődését.

 

„A konduktív pedagógiai ellátás feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. A konduktív pedagógiai ellátás az óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz kapcsolódóan vagy egyéni fejlesztő foglalkozás keretében nyújtható.

A konduktív pedagógiai ellátás feladatainak megvalósításában a szülő közreműködhet.” (15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet)

 

A konduktív pedagógiai ellátásra jogosultak köre igen széles. A jogosultságot nem befolyásolja a kórforma, a sérülés foka és a károsodás létrejöttének ideje. Néhány fontos szempontot azonban lényeges figyelembe venni a konduktív pedagógiai ellátás célcsoportja meghatározásánál.

 

A konduktív pedagógiai ellátás ajánlott:

 

  • A CP minden formájában, illetve annak gyanújelei észlelésekor, lehetőleg hároméves kor előtti kezdéssel, függetlenül kórformától és eredettől, aki esetében a motoros fejlődés jelentős késése vagy patológiás motoros fejlődés mutatkozik.
  • A dystoniás/dyskineticus CP bármely formájában.
  • Lassan progrediáló, dystoniás/dyskineticus tünetekkel járó alapbetegségek esetén.
  • Genetikai vagy egyéb, ismeretlen eredetű mozgássérülés, mozgászavar esetén.
  • Spina bifida esetén.
  • Ataxia esetén.

 

Egyéni elbírálás alapján konduktív nevelési indikáció lehet:

  • Spinális és/vagy cerebralis fejlődési rendellenesség.
  • Spinális tumorokat, traumákat követő állapotok.
  • Koponyatraumák, agyvérzést követő állapotok, agytumorok posztoperatív állapota.

 

A konduktív pedagógiai ellátás során a konduktor a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat
Mozgásvizsgáló és Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézmény szakértői bizottsága által hozzá irányított, különböző életkorú mozgássérültekkel foglalkozik.

A feladatellátás során multidiszciplináris és interdiszciplináris kapcsolatrendszert alakít ki és működtett az általa fejlesztett gyermekek, tanulók lehető legteljesebb ellátása érdekében.

 

Az első és egyik legfontosabb lépés a szülő bevonása a konduktív pedagógiai ellátásba. A szülők szerepe alapvető és lényeges, mivel a komplex konduktív pedagógiai fejlesztés során az aktív tanulás a gyermek minden tevékenységére, a család életmódjára, szemléletére ki kell, hogy terjedjen. Az otthoni program kialakítása a szülővel együttműködve, konduktív operatív megfigyelés alapján történik, mely a gyermek minden funkciójára, tevékenységére kiterjed.

 

A konduktív pedagógiai ellátás illeszkedhet a korai fejlesztés feladatellátásához, amikor is a korai életkorban a konduktor a szülőt vezeti rá arra, hogy hogyan tudja elősegíteni gyermeke korának megfelelő tevékenysége, kommunikációja, önkiszolgálása, hely- és helyzetváltoztatása, manipulációja sikerességét.

A konduktor határozza meg a célok eléréséhez szükséges feladatokat, a megoldási módokat a fejlesztő munka során alakítja ki. A célokat a szülővel közösen tűzi ki. A feladatok, melyeket a gyermekek, tanulók számára összeállítunk a program során, a szülő számára a nevelési célok elérésének eszközei. A konduktor segítségével a mozgássérült családja átszerveződik egy aktív közösségé, olyan munkacsoporttá, amely a problémák megoldását nem passzívan, külső segítségtől várja, hanem a konduktorral együttműködve maga is keresi a megoldásmódokat, kreatívan közreműködik a gyermek fejlesztésében. Az együttműködés nem azt jelenti, hogy a szülőből a konduktor terapeutát akar nevelni. Őt – szülői szerepében megerősítve – sérült gyermekével kapcsolatban olyan képességek kialakítására tanítja meg, amelyek egyébként minden ép gyermeket nevelő családnál természetesek. A gyermekek elsajátítják a cselekvéses alkalmazkodás alapjait, tevékeny életmódhoz szoknak.

Családjukban kialakul a megfelelő szerepük, szociálisan éretté válnak arra is, hogy az óvodai, iskolai közösségbe is beilleszkedjenek.

Ha a szülők részesei a gyermekük fejlődésének, megtanulják erőfeszítéseit és értékeit tisztelni és a konduktív nevelési folyamat további szakaszaiban az eredményeket fenntartani.

 

A szülőkkel való kapcsolattartás másik fontos eleme a segítő tanácsadás. A sajátos nevelési igényű gyermek létének tényét nem könnyű tudomásul venni. A mozgássérültség tényének megismerésekor olyan krízishelyzetet élnek át a családok, amely csak lassan, kis lépésekben oldódik meg, idő és nem egyszer külső segítség kell hozzá. Minden sérült gyermeket nevelő szülőnél bizonyos időközönként vannak olyan mélypontok, amelyek hátterében a nehezített szülőszerep áll. Fontos, hogy önbizalmat adjunk a szülőnek, mert egy kiegyensúlyozott szülő többet ér önmaga és a gyermek számára is.

 

Tehetséggondozás

 

Szakszolgálatunk tehetségkoordinátorai egyéni konzultációt, tehetség-tanácsadást biztosítanak azon szülők, pedagógusok, érdeklődők számára, akik úgy érzik, hogy a lentiekben vázolt témában, nehézségekben érintettek, feltehetően tehetséges gyermeket nevelnek és ehhez iránymutatásra, segítségre van szükségük.

 

Várjuk jelentkezésüket, pl. az alábbi konkrét problémahelyzetek esetén:

 

  • ha úgy érzik, hogy nem rendelkeznek elegendő ismerettel a tehetség felismeréséhez, támogatásához
  • ha a gyermek teljesítménye és motivációja a kiemelkedő képességek mellett is hullámzó, tartósan alul- vagy túlteljesít
  • teljesítményszorongás, teljesítménykényszer tapasztalható
  • viselkedése vagy hangulata jelentősen megváltozik, esetleg szélsőségessé válik
  • bármely – nemcsak tanulási – területen kiemelkedő képességű gyermek testi-, lelki-, érzelmi egészségi állapota labilissá válik
  • intézményválasztása, pályaválasztása esedékes
  • tehetsége mellett nehezen tud beilleszkedni a kortárs közösségbe valamint tanulási, magatartási nehézségei vannak (felmerül a sajátos nevelési igény szüksége)
  • ha szakkört, külön foglalkozást szeretnének gyermeküknek, de bizonytalanok, hogy milyet és mennyit
  • ha a tehetségazonosításban kérnek segítséget…

 

Bejelentkezni személyes, egyéni konzultációra e-mail, illetve telefonon lehet, közvetlenül a szakemberekkel egyeztetve időpontot.

 

A tehetség kibontakozásához jó intellektuális képességek, kiváló, átlag feletti specifikus képességek, megfelelő érzelmi bázis, a kudarctűrés képessége, szociális érettség, kreativitás, motiváció- kitartás- szorgalom (ez utóbbi a legfontosabb eleme, motorja/belső hajtóereje a tehetségnek), - mint adottságok és kedvező, támogató környezet együttes jelenléte szükséges. Egy sokszínű, összetettségéből adódóan sérülékeny, kiteljesedését tekintve számos feltételhez kötött, igen ritka „jelenségről” van szó.  

Intézményünk segítséget nyújt a tehetséggel együttjáró nehézségek enyhítéséhez, megoldásához diagnosztikai eljárások, tanácsadás, konzultációs lehetőség biztosítása, terápia, gondozás, fejlesztés, továbbképzések, előadások formájában.

 

A diagnosztikai eljárások során törekszünk a nemcsak intellektuális tehetségek felfedezése is. Ars poeticánknak tartjuk Marland (1972) megállapítását, mely szerint azok a gyerekek is tehetségesnek számítanak, akik csak bizonyos területen mutatnak kimagasló adottságot, míg más területeken átlagos, vagy akár átlag alatti képességűek.

 

Pszichológusaink a megfelelő önismeret és személyiségfejlesztést, szükség esetén pszichés gondozást, a család támogatását vállalják azokban az esetekben is, mikor éppen a tehetségből fakadó számtalan ellentmondással kell megküzdenie egy tanulónak (szorongás, viselkedési-, magatartás problémák, illeszkedés, beilleszkedés, alkalmazkodás, konfliktusok, érzelmi-indulati szabályozási nehézségek…).

 

Segítséget nyújthatunk a komplex tehetségfejlesztő programok kialakításában.

 

 

Iskola- és óvodapszichológiai koordináció

 

Járásunkban iskola- és óvodapszichológusok dolgoznak, akik szervezetileg egy adott nevelési-oktatási intézményhez tartoznak, és az intézményekben látnak el pszichológusi feladatokat. Hozzájuk első sorban szülők, pedagógusok fordulhatnak, illetve gyerekekkel és diákokkal is foglalkoznak egyénileg vagy csoportos formában, szupportív konzultációk, pszichológiai témájú foglalkozások, osztályfőnöki órák keretében. Az ő feladatuk elsősorban a megelőzés, szűrés, az iskolával kapcsolatos problémák kezelése. Gyermekekkel minden esetben a szülő kérésére és beleegyezésével foglalkoznak. Szükség esetén a családot a Pedagógiai Szakszolgálathoz irányíthatja nevelési tanácsadásra, terápiára vagy javasolhat szakértői vizsgálatot 

 

Az intézményekben dolgozó pszichológusokkal az iskola- és óvodapszichológiai koordinátor tartja a kapcsolatot. Ő pszichológus szakember, akinek feladata elsősorban a járási iskola- és óvodapszichológusok munkájának támogatása, segítése, illetve biztosítja a járási nevelési-oktatási intézmények és a Szakszolgálat közötti kapcsolatot.

 

A koordinátor tehát elsősorban intézménypszichológusokkal dolgozik, de intézményvezetők, pedagógusok, szülők is fordulhatnak hozzá.

 

Főbb tevékenységei:

 

  • Csoportos esetmegbeszélő alkalmakat, szakmai programokat szervez a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott pszichológusok számára, illetve egyénileg biztosít számukra esetvezetéssel kapcsolatos konzultációt.
  • Egyéni tanácsadást és konzultációs lehetőséget biztosít a nevelési-oktatási intézményekből érkező pedagógusok számára.
  • Ellátja a pedagógiai szakszolgálatnál önkéntesen bejelentkező, az óvodától, iskolától független szolgáltatást igénylő szülők gyermekét, konzultál velük óvodai, iskolai problémákról. Indokolt esetben a titoktartás szakmai, etikai elveinek betartása mellett felveszi a kapcsolatot az érintett gyermek intézménypszichológusával, illetve javaslatot tehet szakszolgálati vizsgálatra, ellátásra.