Vezetője :        Lászlóné Lelesz Ildikó

                  Tehetséggondozó koordinátor

 

  

 

A Magyar Tehetséggondozó Társaság  27. Országos Konferenciája

 

2016. szeptember 23-24-én Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnázium és Kollégiumban került megrendezésre eme jeles esemény. A konferencia meghívottai és előadói között szerepeltek a következő tehetséggondozásban jelentős szerepet vállaló szakemberek:

  • Prof. F. J. Mönks, az European Council for High Ability örökös elnöke:
    A tanulók csoportosításának szerepe a tehetséggondozásban”
  • Dr. Balogh László, a Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ elnöke: „Az egyéni tehetségfejlesztő programok tervezése és megvalósítása”
  • Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége ügyvezetőelnöke:
    A Tehetségek Magyarországa projekt elemei”
  • Dr. Polonkai Mária, a Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ alelnöke: ”Tutor rendszer kialakítása a tehetséggondozásban.”
  • Dr. Habil. Dávid Imre, tanszékvezető egyetemi docens, igazgatóhelyettes, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet:”A játék szerepe a tehetséggondozásban”
  • Páskuné Dr. Habil. Kiss Judit egyetemi docens, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet: ”A tehetségfejlődést támogató pedagógiai légkör”
  • Bíró Gábor intézményvezető: „Tehetségnevelés komplex megközelítésben - az elmélet és gyakorlat rendszerré szervezése az iskolában”

Ezen a nagyszabású rendezvényen körülbelül 200 résztvevő élvezhette az előadások mindegyikét. A Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Szakszolgálattól hárman vehettek részt, sőt Prof. F. J. Mönks, az European Council for High Ability örökös elnökétől vehették át ECHA diplomájukat:

  • Balázs Judit - a Derecskei Tagintézmény Tehetséggondozó koordinátora
  • Lászlóné Lelesz Ildikó – a Hajdúnánási Tagintézmény Tehetséggondozó koordinátora
  • Őzné Czakó Éva – a Hajdúszoboszlói Tagintézmény dolgozója

 

 

 

Könyvajánlások:

 

  • Balogh László - Mező Ferenc - Kormos Dénes: Fogalomtár a tehetségpontok számára (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2011) Géniusz Könyvtár
  • Balogh László: Komplex tehetségfejlesztő programok (Didakt Kiadó Debrecen, 2012)
  • Czeizel Endre: Sors és tehetség (Urbis, Budapest 2004)
  • Csíkszentmihályi Mihály: Tehetséges gyerekek (Nyitott Könyvműhely Budapest, 2010)
  • Mező Ferenc (szerk.) Tehetségdiagnosztika (Kocka Kör & Faculty of Central European Studies, Constantine the Philosopher University in Nitra, Debrecen, 2008)
  • Polonkai Mária: Gazdagító programpárok jó gyakorlatai (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2014) Géniusz Könyvtár
  • Nagy Jenőné: Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata (ONME Egyesület Szolnok, 2012)
  • Péter-Szarka Szilvia: Kreatív klíma – a kreativitást támogató légkör megteremtésének iskolai lehetőségei (Géniusz Műhely MATEHETSZ, 2014)
  • Harmatiné Olajos Tímea: Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar (Didakt Kiadó Debrecen, 2013)
  • Turmezeyné Heller Erika: A tehetséggondozás lehetőségei a kooperatív tanulásban (Didakt Kiadó Debrecen, 2011)
  • http://tehetseg.hu/tehetsegkonyvtar

 

Online portálok:

 

http://www.tehetseg.hu

 

http://www.tehetsegpont.hu


 

 

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI „JÓ GYAKORLATOK” KONFERENCIA

 

2017. május 4-én, csütörtökön rendezték meg Debrecenben a „Lámpák Gyúltak Bennem” konferenciát, melynek egyik főszervezője a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat volt. Az intézmény tehetséggondozó munkaközössége a 2016/17-es tanév indulásakor döntött úgy, hogy hagyományteremtő szándékkal „Megyei Jó Gyakorlatok” címmel konferenciát szervez a tehetséggondozásban elkötelezett állami fenntartású általános iskolák számára.

A rendezvény megvalósításával célul tűzték ki a szervezők, hogy a tehetséggondozásban jártas, már bevált programmal rendelkező intézmények lehetőséget kapjanak programjuk bemutatására. Ez jó alkalmat nyújtott szakmai tudásátadásra, megosztásra. Olyan intézmények is meríthettek ötletet, kaphattak segítséget, építhettek ki kapcsolatokat ezen a konferencián, akik a sajátosságukat szem előtt tartva hasonló program indításában gondolkodnak a jövőben.

A megye öt általános iskolájának 10 Jó gyakorlatát ismertették az azokat működtető pedagógusok, melyeket innovatív módon a KÖZ-Pont Ifjúsági Egyesület elnöke, Bálega János, és a kollégái által felkészített diákok véleményeztek.

Az esemény színvonalát emelte, hogy a hazai tehetséggondozás neves szakemberei, úgymint Dr. Vántus Andrásné, a Debreceni Tankerületi Központ Igazgatóhelyettese, az Oktatási Hivatal Debreceni Pedagógiai Oktatási Központ pedagógiai referense Dienes Erika és Lászlóné Lelesz Ildikó, a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hajdúnánási Tagintézményének tehetséggondozó koordinátora is felszólaltak a konferenciának otthont adó Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – AMI Simonffy termében.

A rendezvényt fellépésükkel támogatták a Hollóének Hungarica és a Bordó Sárkány debreceni zenekarok, melyeknek tagjai a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai.

A 10 Jógyakorlatról bővebben

 

 

A Magyar Tehetséggondozó Társaság

28. Országos Konferenciája

 

2017. szeptember 27-én került megrendezésre Szarvason a Magyar Tehetséggondozó Társaság 28. Országos Konferenciája, ahol a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat két tehetséggondozó és egy iskolapszichológusi koordinátora képviselte az intézményt. A rangos esemény előadói a tehetséggondozásban elismert szakemberek voltak:

- Prof. F. J. Mönks, az European Council for High Ability (ECHA) örökös elnöke: „A Betts-féle Autonóm Tanulói Modell értékei a tehetséggondozásban”

- Dr. Balogh László, a Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ elnöke: „Az együttműködés keretei az egyéni tehetségfejlesztő programokban”

- Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége ügyvezető elnöke: "Nemzeti Tehetség Program - helyzetértékelés"

- Dr. Polonkai Mária, a Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ alelnöke:

" Tutor rendszer kialakítása a tehetséggondozásban”

- Dr. Habil. Dávid Imre, tanszékvezető egyetemi docens, igazgatóhelyettes, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet: ”Pedagógusok stresszkezelése egy kutatás tükrében”

- Dr. Olajos Tímea, docens, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet: „A tehetségnevelés mentálhigiénés vonatkozásai”.

Ezen a rangos eseményen a MATEHETSZ vezetőivel konzultálva szakmai együttműködésünk 2018 márciusában műhelymunka formájában valósul meg.

A színvonalas előadásokat követően – immár hagyományosan – az ECHA diplomáikat vehették át azok, akik ebben az évben diplomáztak tehetséggondozás területen.

 

 

 

PROJEKT GÁLA

 

A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hajdúnánási Tagintézményének tehetséggondozó koordinátora felkérést kapott a hajdúnánási Bocskai István Általános Iskola AMI és Kollégium vezetőségétől, hogy az iskolájukban megrendezésre kerülő Projekt gálán zsűritagként vegyen részt és értékelje az ott bemutatásra kerülő munkákat.

Az iskolában hosszú évek óta bevált jó gyakorlat, hogy a hetedik évfolyamos tanulók mindegyike felkészül egy általa választott témakörből és azt projekt formában ppt-vel illusztrálva kiselőadás keretében mutatja be. Az osztályokból a döntőbe továbbjutott tanulók a „nagyközönség” előtt versenyeznek tovább, ahonnan a legjobbnak ítélt versenyzők lehetőséget kapnak arra, hogy egy részletesebben megírt pályamunka keretében a KGYTK (Kutató Gyermekek Tudományos Konferenciája) területi fordulójára pályázzanak. Az ide bejutott pályamunkák az Orosházán megrendezésre kerülő területi döntőn mutatkoznak be, s amennyiben megnyeri a neves zsűri (pl.: dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyás Mária – Pannon Egyetem) tetszését az országos döntőn bizonyíthatnak. Az iskola történetében hosszú évek óta mindig van olyan pályamunka, mely az országos döntőn részt vesz.

Ennek a folyamatnak az egyik állomása volt a gála, melyen különféle témakörökben hangzottak el előadások:

-          Az állatok vándorlása

-          A csokoládékészítés

-          A Föd csodálatos története

-          A méhek

-          Az elektromos autó

-          Nyomtatott vs. online

Az előadások sokszínűsége, a tanulók felkészültsége, a kidolgozottság magas foka jellemezte a gálát. A közelmúltban megkapott IV. Debreceni Diákkonferenciára való felhívás egy újabb lehetőség a gyermekek számára, hogy tudásukat és tehetségüket bemutathassák az országos közönség előtt is.

 

 

 

 


 

„Csibésztúra”

 

2017 októberében Szakszolgálatunk három tehetséggondozó koordinátora és egy iskolapszichológus koordinátora jelentkezett a MATEHETSZ felhívására a „Csibésztúra- Képzők képzése” felhívására.

A képzés célja, hogy felhívja a figyelmet a CsibÉSZtúra oldal nyújtotta fejlesztési lehetőségekre és széles körben megismertesse a pedagógusokat, szakembereket, szülőket és tanulókat az oldal használatával és előnyeivel. A fiatalok és pedagógusaik számára érdekes és hasznos eszközt nyújt, amellyel tantárgyi tudásukat elmélyíthetik, tesztelhetik, valamint egyéni képességeiket fejleszthetik. 

A gondolkodásfejlesztő feladatsorokkal a matematikai és természettudományi területen kívántak olyan mérő és fejlesztő eszközt alkotni, melyek a Nemzeti Alaptantervben meghatározott témakörökre épülnek, de nem az egyszerű „iskolai tudás” visszamérésére törekszik, hanem képesek az elsajátított tudás használati, gyakorlati oldalát is mérni. A feladatok pszichológiailag megalapozottak, illeszkednek a NAT-ban meghatározott célokhoz, a kijelölt fejlesztendő kompetenciaterületekhez és a műveltségterületekben meghatározott ismeretekhez. A feladványok kidolgozásának koncepciója, hogy támogatja a közismereti tárgyak kevert képzési típusú tanulását, tanítását.

A csibÉSZtúra oldalon jelenleg 500 játékos feladatsor, azaz Feladvány érhető el. Minden feladatsorhoz 6-6 feladat tartozik. A feladatok inkább játékos fejtörők, amelyek hétköznapi példákon, különböző közismereti tartalmakon keresztül a magasabb gondolkodási műveletek alkalmazására sarkallják a játékost, ezzel elősegítve azt, hogy az egyes tudásterületeken a kiemelkedő eredményű felhasználók azonosíthatók és a tehetséggondozási folyamatokba is integrálhatóak legyenek.

Kognitív képességeket fejlesztő játékok, azaz Agytornák: A cél az volt, hogy olyan online, játékos, de ugyanakkor mérésre is jól használható digitális tartalmakat hozzanak létre, ami a gyermekeket anélkül méri és fejleszti, hogy ők ezt észrevennék. Az „Agytorna” játékos formában teszi lehetővé, hogy feltérképezzük a felhasználó kognitív képességeit. Használatukat számos alapvető szükséglet, s emberi jellemző motiválja (társas összehasonlítás, versengés, fejlődés iránti igény, kihívás- és újdonságkeresés). Az iskolai eredményesség érdekében fontos azonosítani, hogy mely képességekre támaszkodhatunk, s melyeket szükséges fejlesztenünk.

 

Ezután a képzés után 125 pedagógus, szülő, érdeklődő számára tartottunk műhelymunka jellegű foglalkozásokat. A pedagógusok számára azért hasznos a megismerése, hogy az oldal nyújtotta lehetőségekkel szakmai eszköztáruk bővüljön, és beépítve a mindennapi gyakorlatba még színesebbé tudják tenni foglalkozásaikat. A szülő számára pedig egy olyan lehetőséget biztosít, mellyel otthoni körülmények között, utánajárás nélkül tudja gyermekét számos területen fejleszteni.

Az érdeklődők az alábbi linken regisztrálhatnak: www.csibesztura.hu

 

Lászlóné Lelesz Ildikó (tehetséggondozó koordinátor)

 

 

 

ADHD-szindróma és tehetség

 

Az ADHD történeti előzményét tekintve az első tudományos megközelítés a 20. szárad elejére tehető. Sir George Frederic Still írt egy olyan speciális állapotról, mely a gyermekkorban a morális kontroll abnormalitásával vagy hiányával jár. Alapvetően Still elmélete szerint ez mentálisan sérült gyermekek körében van jelen, azonban vannak olyan esetek is, ahol az intellektus sérülése nem áll fenn (Harmatiné, 2013).

A BNO-10 diagnosztikai kézikönyv két nagyobb tünetcsoportra, figyelmetlenségre és hiperaktivitásra osztja a kritériumokat, melyek idő kritériuma között szerepel a min. 6 hónapos fennállás és a 7 éves kor előtti kezdet.

Az ember figyelmének terjedelmében és önszabályozó működésében nagy egyéni különbségek vannak. Ugyanakkor ezeknek a zavara nem feltételen jelentik az ADHD meglétét. A tehetséges gyerekek viselkedésében megfigyelhetőek olyan tünetek, melyek ADHD jellegűek, azonban a zavar mégsem diagnosztizálható. Alapvetően jellemző rájuk, hogy magas energiaszintjük révén sokszor párhuzamosan több mindent is képesek csinálni, nagy mennyiségű információt képesek befogadni és gyorsabban is dolgozzák fel azokat. A tanórák gyakran alulstimulálóak számukra, így inkább szívesebben foglalatoskodnak a saját érdeklődési körükbe illő témával, melyet a pedagógus figyelmetlenségnek titulálhat. Mindemellett a tehetséges tanulók meglehetősen aktívak és gyors beszédűek, azonban ezekből semmilyen társas vagy tanulásbeli hátrányuk nem származik. Ezekből a példákból adódóan tehát a tehetség és az ADHD közötti különbségtétel nem mindig egyszerű feladat. Valamint vannak olyan esetek, ahol a tehetség mellett ADHD diagnózis is jelen van. (Harmatiné, 2013)

Iskolai jellemzők

Ebben a tekintetben a tehetséges gyerekek összehasonlítva kortársaikkal igen különböznek. Jellemző, hogy egyrészt az érdeklődési körük is szélesebb, és ami igazán érdekli őket, azokon a területeken sokkal gyorsabban haladnak kortársaikhoz képeset. Ehhez pedig magas fokú koncentráció is párosul. Mivel több képességterületen fejlettebbek, mint társaik, ennél fogva több tevékenység is könnyű számukra, hamarabb megbirkóznak vele. Sokszor még erőfeszítést sem tesznek, a végeredmény során mégis sikeresek. Ezekből adódóan gyakran a fennálló ADHD-ra nem is gondolunk. Ami mégis utalhat rá, az az, hogy a tehetséges ADHD-s gyerekeknek igen nagy nehézséget jelent, mikor folyamatos koncentrációt és erőfeszítést igénylő feladatok során figyelmüket hosszabb ideig szükséges koncentrálniuk, valamint amikor egy adott folyamat kisebb lépésekre való bontása után azokat lépésenként kell megoldani. Ezen kívül sokszor megfigyelhető az is, hogy egy adott tantárgyon belül jegyeik szélsőségesek. Ennek oka, hogy a házi feladatokban és az írást igénylő órai feladatokban gyengébben teljesítenek kortársaikkal összehasonlítva. Az ADHD fennállása miatt pedig széles körű tanulási stratégiáikat gyakran kevésbé tudják hatékonyan alkalmazni. A pedagógus sokat tehet egyrészt azzal, ha változatos és érdekes feladatokat ad, melyek jól strukturáltak. Másrészt pedig érdemes körülbelül tizenöt percenként mozgásos tevékenységre bírni őket (pl. ceruzahegyezés), valamint előnyben részesíteni a dicséretet, mint pozitív megerősítést (Harmatiné, 2013).

Érzelmi és társas jellemzők

Érzelmi-indulati életüket tekintve társaikhoz képest a tehetséges ADHD-s gyerekek érzelemszabályozása és frusztrációs toleranciája gyengébb. Adott tevékenységek és helyzetek során ennél fogva hamarabb elveszítik türelmüket, lobbanékonyabbak és hajlamosabbak érzelemkitörésekre. Viselkedésük is könnyen válik impulzívvá, elárasztóvá. Negatív érzelmeik hamarabb elárasztják őket, kevésbé tudják csillapítani azokat. A pedagógus sokat tehet azzal, ha a kisebb viselkedési problémákat és alkalmazkodási zökkenőket figyelmen kívül hagyja és nem reagál rá. Viselkedésük szabályozásában fontosak a pozitív megerősítések, dicséretek, motivációs technikák. Illetve igyekezzünk segíteni őket a megfelelő önkontroll kialakításában (Harmatiné, 2013).

Forrás:

Harmatiné Olajos Tímea (2013): Kétszeresen kivételes tanulók. ADHD-szindróma és tehetség. In: Harmatiné Olajos Tímea, Pataky Nóra-K. Nagy Emese: A kétszeresen kivételes tanulók tehetséggondozása. Géniusz Könyvek 30. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest, 44-53.

 

ADHD-szindróma és tehetség

 

Az ADHD történeti előzményét tekintve az első tudományos megközelítés a 20. szárad elejére tehető. Sir George Frederic Still írt egy olyan speciális állapotról, mely a gyermekkorban a morális kontroll abnormalitásával vagy hiányával jár. Alapvetően Still elmélete szerint ez mentálisan sérült gyermekek körében van jelen, azonban vannak olyan esetek is, ahol az intellektus sérülése nem áll fenn (Harmatiné, 2013).

A BNO-10 diagnosztikai kézikönyv két nagyobb tünetcsoportra, figyelmetlenségre és hiperaktivitásra osztja a kritériumokat, melyek idő kritériuma között szerepel a min. 6 hónapos fennállás és a 7 éves kor előtti kezdet.

Az ember figyelmének terjedelmében és önszabályozó működésében nagy egyéni különbségek vannak. Ugyanakkor ezeknek a zavara nem feltételen jelentik az ADHD meglétét. A tehetséges gyerekek viselkedésében megfigyelhetőek olyan tünetek, melyek ADHD jellegűek, azonban a zavar mégsem diagnosztizálható. Alapvetően jellemző rájuk, hogy magas energiaszintjük révén sokszor párhuzamosan több mindent is képesek csinálni, nagy mennyiségű információt képesek befogadni és gyorsabban is dolgozzák fel azokat. A tanórák gyakran alulstimulálóak számukra, így inkább szívesebben foglalatoskodnak a saját érdeklődési körükbe illő témával, melyet a pedagógus figyelmetlenségnek titulálhat. Mindemellett a tehetséges tanulók meglehetősen aktívak és gyors beszédűek, azonban ezekből semmilyen társas vagy tanulásbeli hátrányuk nem származik. Ezekből a példákból adódóan tehát a tehetség és az ADHD közötti különbségtétel nem mindig egyszerű feladat. Valamint vannak olyan esetek, ahol a tehetség mellett ADHD diagnózis is jelen van. (Harmatiné, 2013)

Iskolai jellemzők

Ebben a tekintetben a tehetséges gyerekek összehasonlítva kortársaikkal igen különböznek. Jellemző, hogy egyrészt az érdeklődési körük is szélesebb, és ami igazán érdekli őket, azokon a területeken sokkal gyorsabban haladnak kortársaikhoz képeset. Ehhez pedig magas fokú koncentráció is párosul. Mivel több képességterületen fejlettebbek, mint társaik, ennél fogva több tevékenység is könnyű számukra, hamarabb megbirkóznak vele. Sokszor még erőfeszítést sem tesznek, a végeredmény során mégis sikeresek. Ezekből adódóan gyakran a fennálló ADHD-ra nem is gondolunk. Ami mégis utalhat rá, az az, hogy a tehetséges ADHD-s gyerekeknek igen nagy nehézséget jelent, mikor folyamatos koncentrációt és erőfeszítést igénylő feladatok során figyelmüket hosszabb ideig szükséges koncentrálniuk, valamint amikor egy adott folyamat kisebb lépésekre való bontása után azokat lépésenként kell megoldani. Ezen kívül sokszor megfigyelhető az is, hogy egy adott tantárgyon belül jegyeik szélsőségesek. Ennek oka, hogy a házi feladatokban és az írást igénylő órai feladatokban gyengébben teljesítenek kortársaikkal összehasonlítva. Az ADHD fennállása miatt pedig széles körű tanulási stratégiáikat gyakran kevésbé tudják hatékonyan alkalmazni. A pedagógus sokat tehet egyrészt azzal, ha változatos és érdekes feladatokat ad, melyek jól strukturáltak. Másrészt pedig érdemes körülbelül tizenöt percenként mozgásos tevékenységre bírni őket (pl. ceruzahegyezés), valamint előnyben részesíteni a dicséretet, mint pozitív megerősítést (Harmatiné, 2013).

Érzelmi és társas jellemzők

Érzelmi-indulati életüket tekintve társaikhoz képest a tehetséges ADHD-s gyerekek érzelemszabályozása és frusztrációs toleranciája gyengébb. Adott tevékenységek és helyzetek során ennél fogva hamarabb elveszítik türelmüket, lobbanékonyabbak és hajlamosabbak érzelemkitörésekre. Viselkedésük is könnyen válik impulzívvá, elárasztóvá. Negatív érzelmeik hamarabb elárasztják őket, kevésbé tudják csillapítani azokat. A pedagógus sokat tehet azzal, ha a kisebb viselkedési problémákat és alkalmazkodási zökkenőket figyelmen kívül hagyja és nem reagál rá. Viselkedésük szabályozásában fontosak a pozitív megerősítések, dicséretek, motivációs technikák. Illetve igyekezzünk segíteni őket a megfelelő önkontroll kialakításában (Harmatiné, 2013).

Forrás:

Harmatiné Olajos Tímea (2013): Kétszeresen kivételes tanulók. ADHD-szindróma és tehetség. In: Harmatiné Olajos Tímea, Pataky Nóra-K. Nagy Emese: A kétszeresen kivételes tanulók tehetséggondozása. Géniusz Könyvek 30. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest, 44-53.

 

 

 

MENTOR SZEREPBEN A TEHETSÉGGONDOZÓ KOORDINÁTOR

 

A Hajdú-Bihar Megyei Szakszolgálat Hajdúnánási Tagintézményének tehetséggondozó koordinátora felkérést kapott a Bocskai István Általános Iskola, AMI és Kollégium vezetőitől, hogy vegyen részt az egyik halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Debreceni Diákkonferenciára való felkészítésében. A hetedik osztályos tanuló egy olyan témát választott projektje alapjául, mely igazán eredeti: A tetoválás. Kutatómunkája során megismerkedett a tetoválás történetével, eredetével, a különböző történelmi korokban betöltött szerepével. Képet kapott a különböző tetoválási stílusokról és az ezekben használt technikákról, módszerekről és a felhasznált anyagokról. Az iskola támogatásával sikerült a tehetséggondozó koordinátornak a gyermek nagy álmát megvalósítani és egy igazi tetováló szalonba eljutni. A szalon tulajdonosának ezúton is szeretnénk köszönetünket tolmácsolni, amiért nagyon tartalmas és részletes bepillantást nyújtott ebbe a világba.

A tanuló ezek után még nagyobb intenzitással készül projektmunkájának minél hitelesebb bemutatására. Kívánunk neki eredményes felkészülést és sok sikert!

 

 tehetseg tetovalas1tehetseg tetovalas2

Lászlóné Lelesz Ildikó

Hajdúnánási Tagintézmény

 

Idén hetedik alkalommal rendezték meg a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjátadó gálát | Új Nemzedék